Állati tűzoltók, tűzoltó állatok

Állatok segítik a katasztrófavédelem munkáját, amely testület évente több száz esetben segít bajba jutott állatokon.

A tűzoltók munkájuk során gyakran hívják segítségül az állatokat, hiszen a katasztrófavédelemnél szolgálnak – az eltűnt emberek felkutatásában, romok alatt rekedt, még élő emberek keresésében közreműködő – személykereső kutyák, de vannak tűzvizsgáló ebeik is, ezek az állatok a rendkívül kifinomult szaglásukkal segítenek kideríteni, hogy mi miatt gyulladt ki egy-egy épület. Ahogy az állatok segítik a katasztrófavédelmi szakemberek munkáját, úgy a tűzoltók is sokat tesznek értük. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mukics Dániel tűzoltó alezredest, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjét kérdeztük.

A szóvivő arról tájékoztat, hogy évente átlagosan 650 bajba jutott állathoz riasztják a tűzoltókat, leggyakrabban kutyák és macskák kerülnek veszélyes helyzetbe. 2018-ban 451, 2019-ben 561, 2020-ban, 667, 2021-ben 727, 2022-ben 744, 2023-ban 692 állatmentéssel kapcsolatos esetük volt.

Nem kivételes, hogy vadon élő állatok kerülnek bajba, és miattuk hívják a tűzoltókat. 

Az őzek, szarvasok általában kerítésbe szorulnak, aknákba, víztározókba esnek, vagy az agancsaikkal belegabalyodnak egy hófogó hálóba, futballkapuba. Gyakori, hogy vadgázolást követően kell leemelni a járművet a sérült, vagy elpusztult állatról. A téli hidegben előfordul, hogy jégen reked a csülkös vad és emberi segítség nélkül nem tudnak lejönni onnan. Az sem ritka, hogy a hattyúk, kacsák lába vízbe fagy, de történt már ilyen rókával is. A vaddisznók és rókák esetenként kutakba, aknákba zuhannak, ahonnan nem tudnak kiszabadulni, a vadmadarak pedig jellemzően beszorulnak valahová, belegabalyodnak valamibe.

„Sok olyan eset van, amelyik egy kis odafigyeléssel megelőzhető lett volna. A kerttulajdonosok, hétvégi telekkel rendelkezők a kutakat, aknákat, emésztőgödröket gyakran nem fedik le, holott ezzel meg lehetne előzni, hogy az állatok beleessenek” – hívja fel a figyelmet a szóvivő.

2018-ban 11, 2019-ben 13, 2020-ban 24, 2021-ben 16, 2022-ben 19, 2023-ban 21, 2024. január 16-ig egy esetben a tűzoltók vadásztársaságot is bevontak a helyzet kezelésébe. Ezekben az esetekben vadászok segítettek a tűzoltóknak az állat mentésében, gondoskodtak a kimentett állatról, vagy komoly sérülés esetén véget vetettek az állat szenvedésének.

„A vadon élő állatok mentése mindig kihívás elé állítja a tűzoltókat, hiszen a bajba került állat nem tudja, hogy segítő szándékkal közelednek felé. Mivel nincs két egyforma eset, nem lehet általános vadmentési protokollt alkalmazni. Mindig a helyszínen tapasztalt körülmények és a rendelkezésre álló eszközök határozzák meg a mentés módját” – magyarázza Mukics Dániel.

Ha bajba jutott állatot látunk és nincs senki a helyi vadászatra jogosult részéről, akit értesíthetnénk, hívjuk a 112-es segélyhívó számot, és ne közelítsük meg az állatot!

A legtöbb vadmentésre Budapest peremkerületeiben és Pest vármegyében, illetve Veszprém, Bács-Kiskun, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyében volt szükség.

Az elmúlt években mentett vadon élő állatok statisztikáit az alábbi táblázat tartalmazza:

Szigeti Edit

fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság